Kétezer éves papirusz és kopt pergamenek a Fekete házban

Közel negyven könyvritkaságból álló rendkívüli kollekció látható a szegedi Fekete házban. A legrégebbi műtárgy időszámításunk előtt kétszáz évvel készült, a kiállítás legújabb könyvét 1973-ban adták ki és abban az esztendőben az a mű kapta „az év legszebb könyve” címet. A patinás darabokat felvonultató kiállítás több mint kétezer év könyvészeti történetébe enged bepillantást. A felbecsülhetetlen értékű kollekció Dr. Szabó Pál magángyűjtő tulajdonában van.

A tárlaton kiállított egyiptomi kopt pergamen tekercsek és a kopt kódex bemutatják azt az állapotot, amikor a tulajdonképpeni könyv, a kódex kétezer évvel ezelőtt megszületett.

„Valóban elveszíti a könyv a számítógéppel vívott nagy párbaját? Ha ezt hinném, akkor bizony nem hordtam volna össze kezem és agyam munkájával, nélkülözésekkel és konfliktusokkal egy tízezer kötetből álló magánkönyvtárat” – vallja Dr. Szabó Pál gyűjtő.

A kiállítás rendkívüli darabja egy Krisztus előtt 252 évvel írt papirusz. A páratlan forrás Zenon levéltárából származik és a szövegező urának ügyes-bajos dolgairól szól. Nyilvánvalóan egy miniszteri írnok írta diktálás után. A levél végén kurzív írással hitelesítő kommentárt írt akkori szokás szerint a levél küldője.

 

Banyaégetés: fénnyel festik át a szegedi Klauzál teret

A hétvégén a Szegedi Téltemetés keretében fénnyel festik át a Klauzál teret. A rendezvénysorozat megalátványosságaként szombaton sötétedés után élő zenére nagyteljesítményű projektorokkal “befestik” a Klauzál teret, a tér épületeit. Szegeden még nem volt ilyen. Vasárnap pedig a tömeg télbanyát égethet.

A Szegedi Téltemetés idén a világzene legfrissebb hazai tehetségeit vonultatja fel. Három nap alatt tizenkét együttes mutatkozik be a Klauzál téri színpadon. A tucatnyi zenekarból nyolcat először láthatnak, hallhatnak a szegediek.

Szombaton különleges látványosság színesíti a város életét: sötétedés után fénnyel befestik a Kaluzál teret. A fényfestés alatt a Sardinelli és a Hypernomad élő zenéje szól.

Vasárnap ágyúlövésekkel riasztják a telet, este zenés, gólyalábas felvonulók hurcolják körbe a belvárosban a telet megszemélyesítő télbanyát, majd a Dóm térre vonulnak, ahol óriás máglyán megégetik a boszit.

A világ legjobb asztrotájképei a Fekete házban

A tárlat Párizsból indult és azóta mintegy harminc országba jutott el. Az asztrotájképeket felvonultató kiállítás a csillagászati és a földrajzi szemléletű fotózási stílust egyesíti. Nappalról ismerős tájakat, városokat, nevezetességeket mutat be csillagos égi háttérrel, égitestekkel együtt.

A szegedi tárlaton az érdeklődők megtekinthetik többek között az amerikai nemzeti parkok felett átívelő Tejutat, iráni, török tájak és csillagképek együttesének kompozícióját, a világ nagy obszervatóriumainak látványát csillagos égi háttérrel, az UNESCO-világörökségek éjszakai arcát, valamint a magyarországi tájakat csillagos égbolttal egyetemben.

Mementó Recskről: évtizedek után előkerült porladt cipőtalpak

„Recsk – kényszermunkatáborok 1950-53” címmel látható kiállítás a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. A tárlat legmegdöbbentőbb tárgyait azok az elporladt cipőtalpak jelentik, amelyek nemrég kerültek elő és szimbolizálják Recsk szörnyűségeit.

A szovjet minta alapján létrehozott és a külvilágtól hermetikusan elzárt láger a 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb fejezete. Az első rabok saját kezükkel építették fel a tábort; a kegyetlen ávh-s őrök már a megérkezésnél kijelentették, az oda kerültekkel nem kell elszámolni.

Az egykori munkatábort 1953-as feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, a recski kényszermunkatábor sohasem létezett. Ma sem tudni pontosan, hogy mennyien veszették életüket a Recskre kerültek közül.

Az Emlékpont április 10-ig megtekinthető kiállításán több mint harminc tablója mutatja be a recski tábor kegyetlen világát. A korabeli fotókkal és dokumentumokkal gazdagon illusztrált tablók mellett különösen szívszorítóak az egykori rabok elporladt cipőtalpai, valamint az a kövek megrakott talicska, melyek a recski rabok szenvedéseit jelképezik.