Visszatért Szegedre Vasari rejtélyes sorsú Angyali üdvözlete

Visszatért a szegedi Móra Ferenc Múzeumba Giorgio Vasari Angyali üdvözlet című festménye. A páratlan értékű reneszánsz műremeket 230 ezer látogató csodálhatta meg a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című tárlatán. Néhány nap múlva ismét a szegedi Kultúrpalotában láthatja a nagyközönség a rejtélyes sorsú festményt.    

A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő Angyali üdvözlet táblakép a második magyarországi közgyűjteményben, magyar földön őrzött Vasari-mű. Az alkotás 1925-ben hagyatékként került a szegedi múzeum birtokába.    

Louis Waldman művészettörténész-professzor, a világhírű Leonárdo-kutató vizsgálatai szerint az Angyali üdvözletet a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól. Máig rejtély, hogy a pápai magánkápolnából miként került Magyarországra a reneszánsz festmény.

Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író volt. Michelangelo tanítványaként a mester nagy római falfestményeinek másolásával képezte ki magát. Vasari Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. A művészettörténészek szerint a reneszánsz szót minden bizonnyal ő írta le először.

A művészettörténészek véleménye megegyezik abban, hogy az Angyali üdvözlet bármelyik európai képtár dicsőségére szolgálna.

A halálba készülő fiú kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz.

Az 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom láncszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűkkörben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis ’56”.

A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték.

A 24 éves Kovács István a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.

Lenin utcanévtáblák után kutatnak Vásárhelyen

Minél több régi utcanévtáblát szeretne összegyűjteni a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum. A tábla-akció célja, hogy a múlt tárgyai a nemsokára nyíló, a rendszerváltást bemutató kiállítás részei legyenek.

A diktatúra időszakában a dél-alföldi városban Leninről nemcsak utcát, de teret is elneveztek. Nem maradhatott utca nélkül Marx és Engels sem, de a korszak utcanévadói megemlékeztek a szorgalmas élmunkás Sztahanovról is. A rendszer eszmei megerősítését szolgálták a Munkásőr, a Partizán, illetve a Vörös Csillag elnevezések, s több száz vásárhelyi állampolgár igazolványában szerepelt lakhelyként a Vörös Hadsereg- vagy a Moszkva utcanév.           

Tavasszal nyílik a hódmezővásárhelyi Emlékpontban „A változás évei 1988–90: Egy rendszer bukása, egy rendszer születése” című időszaki tárlat. A formálódó kiállítás felidézi majd, hogy 1989-90-ben igazán nagy pillanatokat élhettek át a magyar emberek szerte a Kárpát-medencében és így Hódmezővásárhelyen is. A tárlat segítségével mindenki maga hozhat majd személyes döntést arról, hogy milyennek ítéli a ’89-ben megkezdett rendszerváltoztatást.

Bolgár Martenica-ünneppel és banyázdával temetik a telet

Az elhúzódó, didergős telet temetik február utolsó hétvégéjén Szegeden: egész napos kézműves vásár, „banyázda”, mesetáncház és bábosok várják mindazokat, akik jókedvűen akarnak elköszönni az idei hidegtől. Az Ördögszekér szervezésében a Klauzál téren ágyúlövéssel, Télbanyával, s máglyával próbálják majd elűzni a telet február 26. és 28. között.

Télbanya a Klauzál téren (www.domter.hu)

A vasárnapi nap a bolgár Martenica-ünnep jegyében zajlik. E tavaszköszöntő hagyomány szerint a régi időkben a bolgár emberek a házukban fellelhető összes piros textíliát kiteregették, hogy ezzel űzhessék el a gonoszt. Az ünnep reggelén pedig „Bába Márta”, azaz „Márta néni” fentről figyelte az eseményeket, és ha öregasszonyt látott, visszakergette a házba, nehogy elriassza az érkező tavaszt.

Szegeden azonban nem a gonosz, hanem a tél boszorkája várja majd a Klauzál térre érkezőket, akik a Télbanya szoknyájára minden bút és bánatot tartalmazó üzenetet feltűzhetnek. Vasárnap háromszor is megszólal majd az ágyú, hogy elűzze a telet, a Szegedi Téltemetés zárásaként pedig a Klauzál térről a Dóm térre indul a téltemető menet, hogy ott máglyán égessék el a Télbanyát – és ezzel vessenek véget az idei zord, didergős télnek.